Közúti balesetek történnek a legnagyobb figyelem és jóindulat mellett is. Vannak kivédhetetlen helyzetek, amikor valaki úgy keveredik elénk, hogy nincsen idő vészfékezésre, megállásra, a csattanás bekövetkezik. Jobb esetben mi nem sérülünk meg, csak az autónk görbül, de a másik oldalon is ott a kár vagy a sérülés.
A Kresz ilyen esetekre egyszerűen rendelkezik, két verzióra bontva a lehetőségeket. Mindenképpen meg kell állni, meg kell nézni, van-e SZEMÉLYI SÉRÜLÉS, vagy feltételezhető-e ilyesmi. Ha igen, akkor szigorúan rendőrt és mentőt kell hívni, a szakszerű segítség érkezéséig is a sérülteknek a körülményeknek megfelelően segítséget kell nyújtani, amennyi a tudásunktól és a lehetőségektől telik. Ilyenkor nem számít, hogy részesei vagyunk a balesetnek, vagy csak szemtanúi, a segítségnyújtási kötelezettség elmulasztása nemcsak emberileg, jogilag is elítélendő, azaz bűncselekményt valósíthatunk meg, amiért meg leszünk mogyorózva.
Vagyis a megállokcsinálokegyszelfitavérzősérülttelaztánhúzokafenébe történet nem annyira jófejség. Volt már hogy a szelfi alapján bizonyították rá a szemtanúra, hogy ott volt és segítségnyújtás nélkül elment, meg is kapta érte, ami jár.
Ha meg részesei, netán okozói vagyunk a galibának, akkor pláne ne a fotógombot nyomkodjuk, hanem ÁLLJUNK MEG! Hívjuk a 112-es segélyhívót. Előtte gondoljuk át, HOL VAGYUNK, mert ezt kérdezi először az operátor és nem jó, ha kitalálósdi lesz belőle. Nézzünk várost, utca-házszámot, lakott területen kívül meg útszámot és kilométertáblát, vagy legalább arra emlékezzünk, honnan mentünk hová és milyen lakott helyet láttunk utoljára. A segélyhívó központ akár több száz kilométerre is lehet tőlünk, az operátornak halovány gőze nincs, honnan hívjuk, az első dolga viszont az, hogy a HELYSZÍNT tisztázza. Nem jó ha ezzel megy el fél óra.
Aztán kérdezi majd, mi történt, hányan sérültek meg, tudjuk-e mennyien súlyosan, van-e tűz, szorultak-e a roncsban...és még sok fontos adatot. Ha nem tudjuk valamelyik kérdésre a választ, mondjuk nyugodtan azt hogy nem tudjuk.
Ha lehet, osszuk meg a feladatokat, akinek jó a beszélőkéje, az telefonáljon, aki ért az elsősegélyhez, az segélyezzen. Ügyeljünk a helyszín biztosítására, kapcsoljunk vészvillogót, tegyünk ki háromszöget, küldjünk ki biztosító személyt. Különösen fontos ez akkor, ha sötét van, rosszul belátható helyen, kanyarban vagyunk vagy rosszak a látási viszonyok. Mert ott lehet a koccanásból tömegbaleset, ha még 53 autó rombol bele a helyszínbe.
Ha megjött a mentős, a rendőr, akkor tájékoztassuk a dolgok állásáról, onnantól ő átveszi az irányítást, tegyük amit mond.
A járműveket hagyjuk a talált helyzetben, csak akkor mozdítsuk el, ha a sérültek miatt szükséges.
Csak akkor mehetünk el, ha a rendőr engedélyt adott rá, rosszabb esetben ha minket is visz a mentő.
Még egyszer mondom, ha csak szemtanúk vagyunk, ezek a kötelezettségek akkor is vonatkoznak ránk! Képzeljük csak el, hogyan éreznénk magunkat, ha sérülten lógunk a fejtetőn álló összetört kocsiban és nézzük hogy a 89.-ik arrajáró is csak lassít, fotóz és elhúz. Képzeld csak el...Uhhh...
Egy érdekes eset a vaddal történő ütközés, nagyon sokan kérdezik, mi van akkor???
Itt is több verzió lehetséges. Ha nem nagy a kár és a vad elment, sokat nem tehetünk. Ha van casco biztosításunk, hívjunk rendőrt, helyszíneltessünk és a helyszíni jegyzőkönyvvel 24 órán belül jelentsük be a kárt a biztosítónknak. Az meg eldönti, fizet-e. Ha nincsen casco biztosításunk, akkor senki nem téríti meg a kárunkat. A vadásztársaság a legtöbb esetben nem köteles rá.
Ha a vad elpusztul, ott marad, akkor javasolt a rendőrség és a vadásztársaság értesítése, mert a vad őket illeti meg, az ő dolguk érte jönni és elvinni. Mi ne vigyük el, mert az LOPÁS. Szóval, vadpörit nem az autóval levadászott őzikéből rittyentünk.
Ha az autónk rommá tört, szintén rendőrség és helyszíneltetés, mert különben nehezen magyarázzuk meg bizonyos helyeken, mitől alakult át a verdánk. Ha nem volt vadveszélyt jelző tábla, nem mentünk gyorsan, megvan a vad és jó csillagzat alatt születtünk, no meg van egy jó ügyvédünk, talán sikerül a vadásztársaságból kihúzni valami kártérítést.
Mostanában előfordulnak olyan esetek, amikor valakik szándékosan okoznak balesetet úgy, hogy befékeznek egy értékesebb autó előtt valami bontószökevénnyel, amiből aztán kipattan 2-3 egybenyakú IQ-bajnok és rá akarnak venni bennünket némi készpénzes kártérítésre, aminek érdekében tettlegességet helyeznek kilátásba. Hogy erre mit mond a jog, azt fentebb tárgyaltuk, de azért a való világ ilyenkor más. Én 95 kilós pasiként viszonylag nyugodtan beszélgetek velük arról, hogy a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni tilos, mert az kimeríti a közúti veszélyeztetés vétségét. Vagyis nem kártérítés jár nekik, hanem rendőrt hívok, aztán adják elő neki a kárigényüket, én is a magamét. Meg a menetrögzítő kamerám felvételét is, mert van az autómban. Tényleg...Neked van? Néha nagyon jól tud jönni. Akkor is, ha mondjuk nem álltál meg és elhajtottál a legközelebbi rendőrségig.
Vagy például ha megyünk át valahol a pusztában egy falun, féktávolságon belül kirohan elénk valaki, ütközünk és két percen belül meg akarnak lincselni. Nagykönyv ide vagy oda, én ilyenkor nagygáz, nagykuplung és tökön-babon (akárkin) át elhajtanék. Közben persze telefonálnék a rendőrségre, aztán majd ott megállok. Rendőri védelem alatt. Ha van kamera és van felvétel, mindenki mondhat amit akar, a segítségnyújtási kötelezettség nem terjed ki a meglincselés eltűrésére. Belőlem nem lesz az újabb Szögi Lajos, akit Olaszliszkán a családja szeme láttára vert agyon a csürhe. Meg a minap is Encsen egy 57 éves asszonyt, hasonló helyzetben, abszolút vétlenül. Őt is lincselni akarták, szerencsére ő életben maradt, de szegény 88 napon túl gyógyul. Tudomásul kell venni, van ilyenre esély ma Magyarországon, és ezek ellen nincsen 100%-os védelem. Kamera és hidegvér.
Vegyünk vidámabb esetet, mondjuk egy sima koccanást, ahol személyi sérülés biztosan nincsen. Ilyenkor a feleknek megvan a lehetőségük arra, hogy megállás után négyszemközt megbeszéljék a dolgokat. Ha a felelős elismeri hogy ő volt a hunyó és ezt baleseti bejelentő lapon hajlandó aláírni és olyan megbízható a kinézete, akkor ennyivel le is lehet rendezni. Kitöltjük, aláírjuk, mindenki kap egy példányt (az eredeti tintás a károsulté, az indigós az okozóé) aztán mindenki bejelenti a biztosítónak 24 órán belül és kész. A baleseti bejelentőt a netről is le tudod tölteni itt. Létezik okostelefonos alkalmazásban is, letölthető: innen
Azért csak halkan mondom, hogy ezt a helyszínen tett, károkozást elismerő nyilatkozatot később visszavonhatja az, aki tette, meg az ő felelősségbiztosítója. Vagyis ha a kár komolyabb és nem mi vagyunk a károkozók, ragaszkodhatunk a rendőr hívásához és a helyszíneléshez, ezt a másik fél köteles tűrni. Ha a rendőrségi jegyzőkönyvben le van írva, hogy a másik fél a hunyó, akkor ezt csak bíróságon tudja megtámadni, ahol ezt bizonyítania is kell. Persze a károkozót ilyenkor a rendőrség meg is bünteti, ha szabályt szegett, de mit tegyünk, így járt. A kamerafelvétel itt sem hátrányos. Sőt...
Van az az eset, amikor kárt okozunk valakinek, aki nincs ott. Parkolás közben meghúzunk egy lökhárítót, vagy kicsapja a szél az ajtót, ami meghorpasztja a mellettünk álló autót. Ilyenkor egy rendes ember az adatait hátrahagyja valahogy, akár egy cetlin az ablaktörlő alatt, a nem rendeseknek meg a jogszabály írja elő. Aztán majd megbeszélik később a felek a kártérítés módját.
Nincsen annál bosszantóbb, amikor az ember visszamegy a parkoló kocsijához és az rendesen le van gyalázva, cetli persze sehol. A kamera itt is segíthet, mert van olyan, ami mozdításra beindul és ha a tettes a látótérbe kerül, akkor van valami támpont. Jelentősebb kárnál hívhatunk rendőrt, ők a térfigyelő kamerák felvételeit is elkérhetik, hátha azon megvan. Parkolóházakban, hipermarketek parkolóiban vannak kamerák, így van némi esélyünk arra, hogy valamelyik felvette a károkozót.
Tudom, nagy divat ilyenkor elsunnyogni, de a helyszínelhagyás akkor is szabálysértés, ha nem volt személyi sérülés. És elég egy jóindulatúbb járókelő, aki felírta a rendszámot és már meg is van a delikvens. És bünti a piszoknak!
Ismételjünk:
KÖTELEZŐ rendőrt hívni a balesethez, ha valaki meghalt, megsérült vagy feltételezhető a sérülés. Ha a felek közül valaki kéri. Vétlen félként MI KÉRJÜNK rendőri intézkedést, ha az ellenfél nem hajlandó jogsit, személyit mutatni, ittasnak vagy droghatás alatt állónak néz ki, nem ismeri el a felelősségét vagy erőszakosan, fenyegetően viselkedik. Jogszabály ezt nem mondja, de ha életünket, testi épségünket veszély fenyegeti, meneküljünk, közben hívjuk a rendőrséget. Ha tudjuk, védjük magunkat.
Kérjünk a Jézuskától menetrögzítő kamerát és szereljük fel. Húszezer Forint körül már igen jót lehet kapni, ehhez képest egy kamerafelvétel értéke felbecsülhetetlen lehet némely fentebb tárgyalt helyzetben.
Tóth Sándor gépjárművezető oktató, instruktor
